A nagyvárosok lobbizták ki a halasztást
A rendelet alapjául szolgáló szakmai koncepció már 2011. augusztus 1-je óta ismert, akkor jelent meg ugyanis A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára címmel az országos tisztifőorvosi ajánlás. A rendelet megalkotását társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg, ahol lehetőség nyílt a különböző észrevételek, javaslatok megtételére. Az egyeztetési folyamat elegendő felkészülési időt biztosított - írta Rétvári. A minisztériumnak küldött, a további felkészülési idő szükségességét alátámasztó kérelmek alapján döntött az az EMMI a halasztásról, mondván a 2015. januári hatályba léptetés elég a közétkeztetőknek és az érintett intézményi körnek.
Bár a rendelet tervezett előírásai már hosszú ideje ismertek voltak, a rendelet megjelenését követően egyes önkormányzatok mégis úgy látták, hogy az új követelmények teljesítésére nincsenek kellően felkészülve - imsrte el Rétrvári. Indoklásuk szerint ahogy a beszállítói szerződéseket is naptári évre tervezik, úgy a meglévő szerződéseket sem tudják év közben módosítani. A kormány pedig - mérlegelve a Megyei Jogú Városok Szövetségének (a szervezet elnöke Kósa Lajos, leköszönő debreceni polgármester, a Fidesz ügyvezető alelnöke - a szerk.) kérését -, döntött a négyhavi halasztásról - ismerte el a politikus. (Ez megfelel a hvg.hu korábbi információinak, miszerint az október 12-i önkormányzati választások előtt a halasztás érdekében nem is a menzákat üzemeltető szolgáltatók, sokkal inkább az önkormányzatok lobbizhattak a minisztériumnál, nehogy rajtuk "csattanjon" az átállás.)
Jövő szeptemberig nem büntetnek
Ráadásul a "gyakorlatban történő végrehajtás tekintetében" még nagyobb a türelmi idő, ugyanis a népegészségügyi szakigazgatási szervek ellenőrzései már 2015. január 1-jétől megindulnak (adatgyűjtés, helyzetkép felmérése céljából) de a szankcionálás lehetőségével fellépő ellenőrzések azonban csak 2015. augusztus 31-ét követően indulnak el - derül ki az államtitkár szavaiból.
Megoldható a feladat
A képviselők arra is rákérdeztek, hogy mit mutatnak a közétkeztetési rendelet bevezetésével kapcsolatos hatásvizsgálatok és költségszámítások. A válasz alapján a rendelet megalkotását megelőzően az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálásában a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei 2011 augusztusa és vége között országos felmérést végeztek, amelynek keretében a közétkeztetők számára kiadott, rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlásban foglaltak teljesítését vizsgálták. Ennek eredménye szerint a receptúra a létesítmények 58 százalékában, az étlap 49 százalékában, a változatossági mutató pedig 82 százalékában felelt meg az ajánlásban foglaltaknak.
Az ellenőrzésből kiderült, hogy az ajánlásban megfogalmazottak a rendelkezésre álló forrásokkal, gondos és ésszerű étlaptervezés mellett megvalósíthatóak voltak. Ezt támasztották alá a mintaként szolgáló jó gyakorlatok Mintamenza program) során szerzett tapasztalatok, valamint azok a költségszámítások is, amelyeket a közétkeztető cégek végeztek az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által készített mintaétlap lapcsán. Az OÉTI koordinálásával 2013-ban végzett országos óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi ellenőrzésnél a hiányosságok mellett megállapítható volt, hogy az ajánlás és a rendelet előkészületeinek hatására több friss gyümölcs, zöldség, hal és teljes kiőrlésű pékáru került az asztalra - sorolta Rétvári.
