Hírek, érdekességek

Az Európai Unión belüli energiafogyasztás csökkentésének, valamint az energiatakarékos készülékek értékesítésének segítése érdekében, az Európai Bizottság 2015. május 5-én kiadta a 2015/1094. számú kiegészítő rendeletét,„…a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztásának címkézése tekintetében…”.

A 2016. július 1-én hatályba lépő jogszabály rendelkezik a kifejezetten az élelmiszerek kereskedelmi környezetben történő tárolására szánt, ú.n. professzionális hűtőbútorok energiahatékonysági címkével történő ellátásáról. Ez a címke tájékoztat:

• a készülék A és G kategóriák közti energiaosztályba sorolásáról;
• az éves energiafogyasztásról;
• a nettó térfogatról;
• a készülék klímaosztályba sorolásáról.

Az a készülék, amelyik nem teljesíti legalább a G energiaosztály követelményeit – ez a legrosszabb minősítés – nem hozható forgalomba az EU területén.

A rendelet célja a káros anyag kibocsájtás csökkentése, illetve ennek ösztönzése, kikényszerítése, egyfelől a gyártók részéről az egészséges piaci verseny által, másfelől egy tudatosabb vásárlói réteg „kinevelésén” keresztül, a fogyasztók részéről. A jogszabály megalkotói szerint ugyanis így jelentős energia- és költségmegtakarítást lehet elérni összeurópai szinten. Az érvelés helyességét könnyű belátni, hiszen a hűtőkészülékek jószerivel üzembe helyezésüktől kezdve, egészen a leselejtezésükig folyamatos üzemben dolgoznak. Éjjel-nappal, ünnep- és munkaszüneti napokon is, amikor éppen nincs is vendég az üzletben.

Professzionális hűtőbútorok

Ahhoz, hogy a - szakzsargon által csak professzionális vagy (vendéglátó)ipari hűtőként emlegetett - termékeket szabályozni lehessen, előbb meg kellett nevezni (fogalomalkotás) és körül kellett írni (definiálás) a rendelet tárgyát:

„professzionális hűtőbútor”: egy vagy több ajtón keresztül vagy fiók kihúzásával hozzáférhető egy vagy több hűtőteret magában foglaló, szigetelt hűtőkészülék, amely a benne tárolt élelmiszerek hőmérsékletét képes folyamatosan a hűtésre vagy a fagyasztásra előírt maximális hőmérséklet alatt tartani, a gőzkompressziós ciklus elvén működik, és nem háztartási alkalmazásra, illetve nem kínálásra vagy a fogyasztók önkiszolgálására szolgál

A címkézési kötelezettség alól kivételt képeznek – többek között:

• az elsődlegesen nem villamos energiával működő hűtőbútorok (pl.: abszorpciós hűtőszekrények);
• a külső kondenzációs egységgel üzemelő (remote vagy split) hűtőbútorok;
• a nyitott hűtőbútorok (pl.: fali regálok, nyitott italhűtők);
• a salátahűtő pultok (saladette, pizza előkészítő asztal);
• az elsődlegesen a kínálást és a direkt értékesítést szolgáló hűtőbútorok (kereskedelmi hűtőkészülékek, ld. később);
• a nem a gőzkompressziós ciklus elvén működő hűtőbútorok;
• az egyedi igényekhez igazodó, egyszeri gyártású professzionális hűtőbútorok;
• a kombinált hűtő-fagyasztó berendezések;
• a statikus hűtésű hűtőbútorok;
• a beépíthető készülékek;
• a betolható kocsis- és elől-hátul nyitható hűtőbútorok;
• a fagyasztóládák.

Ez a jogszabály nem rendelkezik tehát az úgynevezett kereskedelmi hűtőkészülékekről, amelyek a professzionális készülékek egy speciális termékkörét jelölik. Legegyszerűbben úgy különböztethetőek meg, hogy a kereskedelmi hűtőkészülékek kifejezetten az árubemutatás, árukínálás eszközei, amelyek a vendégtérben helyezkednek el és azokból az árut a vevő maga veszi ki. Ezekre a készülékekre egy külön jogszabály vonatkozik majd, ami a tervek szerint 2017-től lép életbe.

Klímaosztály

Az energiahatékonysági címkén és a tájékoztató anyagokon is feltüntetett klímaosztály a készülék üzemelési helyének legnagyobb megengedett környezeti hőmérsékletét jelzi. A készülékeket ebben a környezeti hőmérséklettartományban üzemeltetve biztosíthatjuk az élelmiszerek biztonságos hőmérsékleten történő tárolását.

Klímaosztályok meghatározása:

Klímaosztály 3 - környezeti hőmérséklet: +10°C és +25°C között

Klímaosztály 4 - környezeti hőmérséklet: +10°C és +30°C között

Klímaosztály 5 - környezeti hőmérséklet: +10°C és +40°C között

Klímaosztály 7 - környezeti hőmérséklet: +10°C és +35°C között

Az új klímaosztályba sorolás egyszersmind felváltja a korábbi, SN, N, ST, T jelöléseket.

Gyártók és kereskedők teendői

A vásárlók szempontjából mindenképpen örvendetes a matricázási kötelezettség kiterjesztése a professzionális hűtőbútorokra is, ám a gyártókra és a kereskedőkre ezzel komoly felelősség és sok teendő hárul.

Először is a gyártók kötelesek bevizsgáltatni minden olyan készüléküket (pontosabban típusonként legalább 1-1 darabot), amelyet az Európai Unió területén kívánnak értékesíteni.

A mérési eredmények alapján el kell készíteniük a matricákat és az újfajta adatlapokat.

Biztosítaniuk kell ezeknek a dokumentumoknak az elérhetőségét a kereskedők, viszonteladók, importőrök és/vagy vevők számára.

A kereskedők pedig kötelesek ezeket az információhordozókat – a jogszabályban meghatározott módon – feltüntetni és a vevők számára elérhetővé tenni a készülékeken, a bolti- és az elektronikus értékesítési felületeiken, dokumentumaikon is.

A rendelet eredetileg tervezett 2015. július 1-i bevezetését egyébként több alkalommal is elhalasztották. A csúszás okai közt az erős lobbi tevékenység is szerepet játszott. A gyártókat, kereskedőket tömörítő szakmai szervezetek ugyanis előre jelezték, hogy ekkora mennyiségű termék bevizsgálása, az eredmények kiértékelése és a megfelelő tájékoztatóanyagok (címkék, adatlapok) elkészítése, elérhetővé tétele nem lehetséges az elsőre tervezett időpontig. Ráadásul kevés hitelesített mérőlabor van és ezek értelemszerűen most eléggé túlterheltek.

Várható hatások

Tudatosabb vásárlók:

A kötelezően felragasztandó matricáknak köszönhetően a különböző készülékek energiafogyasztása könnyedén összehasonlíthatóvá válik. A vásárlóknak már nem számadatokat, csak egy-egy betűjelzést kell megjegyeznie. A vételár mellett egyre nagyobb hangsúly kerül az üzemeltetési költségekre, kialakul egy tudatosabb vásárlói réteg, a különböző pályázatokban pedig – vélhetően – a legtakarékosabb készülékek beszerzését írják elő. Megjegyzem, már az elmúlt években is gyakran lehetett találkozni olyan pályázati kiírással, ahol a készülékspecifikációban „minimum A kategóriás energiahatékonyság” szerepelt, holott ez a minősítés hivatalosan akkor még nem is lépett érvénybe…

Versengő gyártók:

Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy prognosztizáljunk. 1995 óta, a háztartási készülékek első matricáinak bevezetése óta a gyártók már messze meghaladták a kategóriák által kijelölt kívánatos célokat. Az első szabályozás alapján a ma kapható készülékek mindegyike legalább A minősítést kapna, így szükségessé vált a kategóriák felülvizsgálata. Ez legutóbb 2011-ben történt meg, de a boltokban már az új kategóriák alapján sem igazán találkozni B kategóriánál rosszabb minősítésű készülékekkel. Annak ellenére, hogy a jelenleg is érvényben lévő jogszabályi előírások teljesültek, a verseny nem állt meg. Így lehetséges, hogy a készülékeken és a tájékoztató anyagokban találkozhatunk például az A+++ -  20% jelöléssel. Habár ez nem „hivatalos” kategória, de mindenesetre szemléletes példája a fejlesztési tempónak és a versenynek.

2013-ban a borhűtők matricázási kötelezettségének bevezetése kapcsán is sok tapasztalat áll rendelkezésre. A matricáknak köszönhetően minden komolyabb gyártó azonnal aktív fejlesztésbe kezdett. Volt, ahol a komplett széria lecserélésre került, de volt, ahol csak mutatóba került be egy-egy energiatakarékosabb „csúcsmodell” a kínálatba. Mindenesetre a gyártói piac felbolydult és gyorsan reagált a körülményekre és a borhűtők évről-évre energiatakarékosabbak lesznek.

Évek múltán:

Mi várható a rendelet életbelépését követő további néhány évben? Először is a jogszabály – ösztönzésképpen – az elkövetkezendő 4 évben további kategóriák és küszöbértékek bevezetését jelöli ki, kötelezően, határidők megjelölésével. 2017-től az A+, 2019-től az A++ és 2020-tól az A +++ kategóriákat. Vagyis minden gyártó számára jó pár évre előre ismert a kívánatos fejlesztési irány. Ezek a - háztartási gépek esetében már jól ismert - jelölések ugyanis nem a versennyel járó természetes fejlődés eredményei, hanem a jogszabályban rögzített, előre meghatározott további kategóriák.

A hatások monitorozása is – kötelező jelleggel – rögzítve van a rendeletben. Az elért eredményeket 5 év múlva elemzik, a jogszabályban leírtakat felülvizsgálják, hogy, ha kell, módosíthassanak azon.

Csak nehogy ez az igyekezet is oda vezessen, ahová az autógyártók káros anyag emisszió csökkentési törekvése vezetett…

A rendelet teljes szövege itt olvasható:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32015R1094&qid=1451989445922&from=HU

Kisgyörgy Gábor

ASSUR Kft.